2014. március 25., kedd

A légzés hatalma




Az ájurvéda három oszlopa, az áhára, vihára és ausadhi. Az első kettő a megelőzést célozza, a harmadik pedig az olyan egyensúlyvesztés, betegség különféle gyógymódjait fedi le, amikor már csupán az áhára és vihára alkalmazása nem elegendő a gyógyuláshoz.
            Áráha szó jelentése bevitel, a helyes étkezésre vonatkozó tanácsokat, vagyis a táplálkozásra vonatkozó javaslatokat foglalja össze.
            Vihára szó jelentése tevékenység, ami az életvezetést és a prakriti (az egyéni alkat) számára kedvező tevékenységet jelenti, pl.: megfelelő mozgás, munka, életritmus, pihenés, napi gyakorlatok.
            Ausadhi szó jelentése orvosság, mely nem csupán a gyógynövényes gyógyszereket jelenti, hanem különféle tisztító eljárásokat alkalmaz azért, hogy a szövetekből kitisztuljanak a méreganyagok (ama), s visszaálljon a doshák egyensúlya.

A légzés bizonyos szempontból átmenet a bevitel, vagyis áhára és a tevékenység vagyis vihára között. Mivel egy folyamatos energiafelvétel, és az elsődleges forrás, amiből a test életenergiához, pránához jut áhára kategóriába tartozik, de mivel tudatos vezérlés alatt áll, tevékenység is egyben.
Az anyagcsere szempontjából vizsgálva, kétségtelenül a legfontosabb, mivel táplálék nélkül 30 napig, víz nélkül egy hétig, lélegzet nélkül azonban csak néhány percig vagyunk életképesek. A teljes anyagcsere - amibe a folyadékbevitel és a szilárd táplálék is beletarozik - közel 60-70%-át a légzés, vagyis a test gázcseréje teszi ki. A méreganyagoktól is legnagyobb részben a légzésen keresztül szabadulunk meg.
Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy miért foglalkozzunk ezzel, mikor a levegő állapotát úgy sem tudjuk befolyásolni? Az ájurvéda szerint összefüggés van a légzés és a tudatállapot között, ez a kapocs a durva fizikai test és az elme között, mondhatjuk, hogy a légzés az elme kapuja. Egy kapkodó felületes légzés, nyugtalan, míg egy mély, lassú tempójú légzés harmonikus, kiegyensúlyozott tudatállapot hoz létre. A légzés tudatos befolyásolásával hatni tudunk az érzelmeinkre, egy stresszhelyzetben a tudatos mély légzés képes megnyugtatni.
A jógában alkalmazott légzőgyakorlatok (pránájáma) rávezetnek a helyes légzésre. A légzőgyakorlatok általános hatásai:
- energiával töltik fel a testet,
- méregtelenítenek,
- növelik a tüdőkapacitást,
- erősítik az immunrendszert,
- javítják az anyagcserét,
- hatnak az idegrendszerre,
- tisztítják a finom fizikai testet,
- megnyugtatják az elmét.
A pránájáma gyakorlatok kivitelezése komoly koncentrációt igényel, mivel nagyon finom mozgásból állnak, mégis érdemes a naponta gyakorolni, mert a légzés tudományával harmonikusabbá tehetjük életünket, és egészségessé testünket.
Indiában a jógát gyakorló bölcsek a természetben megfigyelték a légzésritmus és az élethossz közti összefüggést. Azok állatok, amelyeknek légzésritmusa lassú, mint pl.: az elefánt, hosszú életűek, a szapora légzésű, gyors anyagcseréjű élőlények azonban rövid életűek. Indiában úgy tarják, hogy minden élőlénynek egy életre meghatározott mennyiségű élelem, víz és meghatározott számú lélegzet jár. A magyar nyelvben a „megette már a kenyere javát” kifejezésben, ami az öregemberre utal, ugyanez a gondolat jelenik meg. Ha „két végén égeti a gyertyát” az ember, azaz gyorsan felhasználja, ami jár, akkor rövid életre számíthat. Azonban ha a jóga filozófiát követve mértékletes és erkölcsös életre törekszünk, alkalmazzuk az ájurvéda testre szabott táplálkozási és életvitelre vonatkozó ajánlását, egészséges és hosszú életet remélhetünk.

Forrás: Sunil V. Joshi: Ájurvéda és pancsakarma 1999 Édesvíz kiadó Budapest
Swami Satyananda Saraswati: Ászana Pránájáma Mudrá Bandha 2006 Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése